2013. augusztus 9., péntek

Vihar előtti csend...

Ma egy nagyon-nagyon rossz hírt kaptam ami a munkámmal kapcsolatos. Igaz, hogy szabadságon vagyok, de felvettem a telefont és a lelkiismeret rákényszerített, hogy ügyezzem, intézkedjem amit lehet - de a menet még csak most kezdődik és hétfőig nem lehet rajta dolgozni mert hétvégén senki sem elérhető... 

Őrjítő lesz a várakozás. A tehetetlenség szétfeszít. Olyan ez, mint a vihar előtti csend. Nem szeretem a vihar előtti csendet. Jöhet bármilyen égi háború, dörgés-villámlás, égszakadás-földindulás, szélvihar, én nem félek, kiállok, de előtte ez a csend... ez a várakozás... ez nagyon nehéz. Ilyen nehéz:

forrás
Próbálom életre kelteni a derűlátásomat. Az a mentális aggregátorom. Az agyamban van egy fakk a közhelyeknek, közmondásoknak és népi bölcsességeknek az élet mindenféle ügyes-bajos problémájára. Olyan ez, mint egy elsősegélyláda. Ebben keresgéltem valami mankó félét, ezt találtam:

"Az Isten nem ad rád nagyobb terhet, mint amit elbírsz

Biztos azért csinálta ezt velem, mert azt hiszi, hogy én ilyen erős vagyok... 

forrás: www.hungaromem.net
Ezek szerint bízik bennem? :)

Azt mondják minden rosszban van valami jó. Most azon töprengek, hogy ebben a helyzetben mi az? Milyen pozitívumot tudnék meglátni amiből erőt meríthetek? 

A  napokban SW posztját olvasva eszembe jutott a gödörbe esett szamár története. S milyen jó hogy így történt, itt a remek alkalom hogy újra és újra tanuljak belőle:

A gazda szamara egy napon beleesett egy gödörbe. Órákig ordított, miközben a gazda megpróbálta kitalálni, mit tehetne. Végül úgy döntött, hogy mivel a szamár már öreg, ezért eltemeti, legalább elhallgat. Áthívta a szomszédokat, hogy segítsenek. Mindegyik fogott egy lapátot és elkezdték dobálni a földet a szamárra. A szamár ekkor megsejtette, mi történik és még hangosabban ordított. Aztán egyszer csak elcsendesedett. Az emberek kíváncsian néztek le rá. Meglepődve látták, hogy a szamár a hátára dobott földet lerázta magáról, majd rálépett, minden lapát földdel egyre fentebb lépett. Végül a szamár kiugrott a gödörből és boldogan elügetett.

Az is eszembe jutott még, hogy nem baj ha félek, hiszen jobb félni mint megijedni :)

forrás

Ha igaz a felirat, akkor én most nagyon intelligens vagyok. :)
Annyira intelligens, hogy tudom hogy most mennem kell aludni... valami azt súgja, jó sok bárányt meg kell számolnom mire sikerül teljesítenem a küldetést. Innen merítek hozzá inspirációt :)))


Szép hétvégét!

8 megjegyzés:

  1. Utálom átélni azt, amit leírtál és gondolhatod, hogy én is ismerem. Kitartást, van, amikor csak várni lehet, mégha mást is tennénk, azután majd hétfőn mindent oldasz úgy, ahogy helyesnek gondolod.

    VálaszTörlés
  2. Viharok előtt mindig csend szokott lenni, ezen nem tudunk változtatni.
    Van egy egeres sztori is a szamáréhoz hasonlóan. Beleesik két egér egy bödön tejbe. Az egyik megadja magát és belefullad. A másik addig kapálózik, amíg tejföl lesz a tejből és kimászik.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon jól jött most nekem ez az egeres sztori, nagyon szeretem az építő jellegű mondásokat, köszönöm :)

      Törlés
  3. Minden igaz amit leírtál, de azt gondolom, hogy mivel hétvégén úgysem tudod megoldani, ne is törődj addig vele, a hídra csak akkor kell rálépni, amikor a folyóhoz értél (még egy közhely), addig minek?!

    VálaszTörlés
  4. Tök jó a rálátásod a dolgokra...nézed a rossz pozitívumát...inteligensen félsz, aggódsz..., de mint előttem is adtak jó tanácsokat, ringatózz egy kicsit a hullámokon és felerősödsz, ha arra szükség lesz!
    Gondolj szépre...és szép álmokat!

    VálaszTörlés