2013. december 1., vasárnap

Nem kell koszorú...

... az Advent nem a koszorúról és az egyéb díszletekről szól, legalábbis nekem nem. A lényeg valakinek a hit, másnak a filozófia. Nekem az érzelmek. Az érzelmek általában zavarosak, valamikor régen jó alaposan felkeveredtek és azóta folyvást örvényben vannak. Mostanában lassan, nagyon-nagyon lassan mintha enyhülne a szorítás, egyszer leülepedik majd aminek le kell és én megkönnyebbülök. Addig is figyelem a kellékeimet. Minél letisztultabbak az érzések, annál kevesebb sallang kell. A cicoma funkciója hogy elterelje a figyelmet arról amivel fáj foglalkozni.

Most megmutatom nektek az idei adventi tálamat ami a koszorút helyettesíti. Ennél egyszerűbb megoldás talán nem is létezik, de a funkcióját betölti. A gyertyákat még anyósomtól kaptam egy régebbi karácsony alkalmából. Akkor nem tudtam igazán értékelni. Most már igen :) Sosem néztem még úgy a lángba mint ma.



Azt mondják a rózsaszín a lelki ébredést segíti. Lassacskán talán felnövök a feladathoz, hogy ébren éljek ebben a valóságomban.

1 megjegyzés:

  1. Szeretettel csinàlni! Ennyi elég a lelkünknek, hogy tápláljuk...
    Ha látnád az enyémet! Hat közelemben lévő dologhoz nyúltam...
    Tudod mit megmutatom! D:))
    Aztán csak légy vidám!!!!! A kevesebb több is! Még ha megcsappannak körülöttünk a személyek...a fontosak mindig ott maradnak!
    Szép estet!

    VálaszTörlés